Erdély névadója - Sylva Sylvania

Zilah

A Szilágyság neve a latin nyelven Sylva, Sylvania, azaz „erdőség”, feltehetőleg innen nevezték később Erdélyt Transsylvaniának, Szilágyságon túli, azaz „erdőn túli” területnek.


A Szilágyság (románul Sălaj) Románia északnyugati részén, a Szamos folyó két oldalán elhelyezkedő dombság. Az Érmelléki-hegységgel és a Szilágysági-Bükk hegységgel együtt a Szilágysági-dombvidék részét képezi.
Nevét a szilfa és a Szilágy-patak nevéből származtatják.
A régi magyar nyelv szerint a gy képzővel egykor leginkább fanevekből alkottak folyó és erdő elnevezéseket például: Fyzeg (Füzegy), Egreg (Egregy), Zylag (Szilágy) folyóneveket, vagy Nyaragh (Nyárágy), Harsag (Hárságy) erdőneveket.
Nevét már 1231-ben említették egy oklevélben, mint a Szilágy erdejével határos részt: "tenet metam cum Silva Zylag". Kazinczy Ferenc is így értelmezte nevét Erdélyi leveleinek bevezetésében:

"A föld neve 1130-ig Erdély vala, tovább Transilvania, mivel királyainknak túl fekvék a Szilágyságon"

 

Oláhok a Szilágyságban - mek.oszk.hu

 

A Szilágyságon belül több kisebb tájegység is kialakult:

• Kővárvidék - ennek egy részéből alakították ki Szilágy megyét.
• Kraszna-vidék - központja Szilágysomlyó és Kraszna.
• Berettyó-mente - Szilágynagyfalu és Berettyószéplak környéke tartozik hozzá.
• Tövishát - Ez a Szilágyság középső vidéke. A Krasznába és a Szamosba folyó patakok hátsága: Diósad, Vérvölgy, Désháza környéke.

Wikipédia